Zalaújlak
lélekszáma: 145 fő
A település története:
Zalaújlak kisközség Nagykanizsától 17 km-re északkeletre, ahol nagy dombok közötti,
festői szépségű völgyben fekszik. Az új balatoni műúttól 9 km-re található.
Írásos alakja a településnek 1259-ben Wilok, Wylak. A jelenlegi forma 1892-ben
került a falu elnevezésére. A közszói jelentése új udvarház, a Zala előtag a
megyére utal.
A középkorban a veszprémi káptalan zalamerenyei uradalmának része, termékeny
földű falu volt. A török többször is elpusztította a helységet, alkalmanként
adófizetésre kötelezte. Egy-egy török rajtaütés során a nép koldus maradt annyira,
hogy még a káptalan is elengedte a kilencedet, pedig az egyházi földesúr kezdettől
fogva nagy terheket rótt jobbágyaira. Gabonából és borból kellett szolgáltatást
adniuk (kilenced és tized). A végvári harcok idején -mivel behajtani a járandóságot
a káptalan úgy sem tudta- a kanizsai kapitánynak adta bérbe.
1560-ban a komári kapitány el is foglalta, majd Szigetvár eleste után Zrínyi
György tette rá a kezét a falura. Él még a török hódoltság emléke, a „törökfutás".
Sokan vallják ma is, hogy az oszmán támadás idején a templom haragját a Malomvölgyi
kútban rejtették el, s onnan ki is lehetne ásni.
A XVII. század végére csak csekély lakossága maradt meg. 1687-ben a zalavári
kapitány megparancsolta, hogy a nép hagyja el faluját, mert Plauqada felégeti,
ezt meg is tette. Újlak pusztává vált, akárcsak a Kanizsa környéki falvak. Kanizsa
felszabadulása után továbbra is a káptalané maradt, egészen 1945-ig. Lassan
kezdtek visszaszállingózni a lakosok, akik 3 évi mentességet kaptak az úrbéri
szolgáltatások alól.
A Rákóczi-féle szabadságharc viszontagságos évei és a pestisjárvány súlyosan
érintették, mert népessége átmenetileg csökkent.
Lakosai mindenkor magyarok és katolikusok voltak.
1900 óta a falu egyenletes ütemben sorvadt, az akkor még 550 főnyi lakossága
több mint 200 fővel csökkent.
Az utóbbi években az önkormányzat erőfeszítéseket tett az infrastruktúra fejlesztésére:
ivóvíz és vezetékes gáz gerinchálózat épült, telefont vezettek a faluba, út
és járdaépítés kezdődött, vízrendezésre több millió Ft-ot költött. Tervezzük
az Újudvar-Zalakaros összekötő út megépítését.
Statisztika, a település számokban:
| Lakónépesség, népsűrűség 1990 -ben és 1997-ben | |||||
| Terület | Lakónépes- | Népsűrűség | Lakónépes- | Népsűrűség | |
| km2 | ség 1990 | fő/km2 | ség 1997 | fő/km2 | |
| 99,64 | 179 | 18,6 | 135 | 14,0 | |
A munkanélküliségi arány alakulása 1994 és 1997 között
(munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív 18-54 éves női és 18-59 éves férfi
állandó népességen belül)
| Munka-nélküliek száma 1994 | Aktív korú népesség | Munka- nélküliek aránya % |
Munka-nélküliek száma 1997 |
Aktív korú népesség | Munka-nélküliek aránya % |
| 13 | 64 | 20,3 | 12 | 65 | 18,5 |
| Lakóhelyen foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottak arányában | |||
| Munkaképes korú népesség (fő) |
Helyben foglalkoztatottak száma (fő) |
Helyben foglalkoztatottak aránya (%) |
|
| 69 | 4 | 6 | |
| Szántóterületek átlagos AK értéke | |||
| AK | Szántóterület (ha) | Átlag AK | |
| 2408 | 163 | 14,77 | |
| Termőterület megoszlása művelési ágak szerint ha-ban | |||||||||
| Szántó | Kert | Gyümölcsös | Szőlő | Rét | Legelő | Erdő | Kivett | Összesen | Átlag (ha) |
| 169 | 19 | 19 | 8 | 89 | 33 | 589 | 53 | 979 | 1,7 |
Látnivalók a településen:
Egry József „a Balaton festőjének" szülőháza
A múlt században épült, egyhajós római katolikus templom
Ősgesztenyés
Hagyományos rendezvények: Falu búcsú - szeptember első vasárnapján.
Intézmények:
Társadalmi szervezetek:A településen társadalmi szervezetek, alapítványok nem működnek.
Fotók:
 |
 |
|
 |