Zalasárszeg
lélekszáma: 105 fő
A település története:
Zalasárszeg Nagykanizsától északkeletre, a 7-es műút mentén helyezkedik el dimbes-dombos
vidéken. Talaja zömmel agyagos, helyenként sáros, vizenyős terület. A település
képe szabálytalan, mert a domborzathoz alkalmazkodott. Széles telkek és gyümölcsösök
jellemzik. Zalasárszegen kéthetente egyszer van orvosi ellátás az orvosi rendelőben.
A távolsági közlekedést autóbusszal bonyolítják le. A lakosság szinte kizárólagosan
mezőgazdasággal foglalkozik. A határ nagy részét az állami gazdaság gyümölcsöse
foglalja el. Itt található Európa legnagyobb összefüggő nagyüzemi körtése, amely
a Nagykanizsai Állami Gazdaság tulajdona volt. Közben megtörtént a privatizálása.
A községhez közvetlenül kapcsolódó szőlő-gyümölcsös dombokon pincék, pihenőházak
vannak Anna-tetőn és a Kánnár-tetőn.
Zalasárszegen tekercselő műhelyek, és vegyesbolt van. A településnek nincs és
nem is volt oktatási intézménye. A kultúrálódási igényt a művelődési ház és
könyvtár próbálja kielégíteni. A község katolikus vallású. Minden hónapban egyszer
van mise. A nagyrécsei egyházközséghez tartozik.
Az önkormányzat 1993-ban emelte a Hősök emlékművét. Újabban a lovasturizmust
és ennek további lehetőségeit akarják kihasználni. A falu nevezetes szülötte
Deli Lajos.
Az egészen kis településeknek is van létjogosultsága az életre, a továbbélésre.
Elsősorban lakóin és az önkormányzaton múlik, hogy miként tudnak alkalmazkodni
az elvárásokhoz, hogyan tudnak olyan feltételeket biztosítani, hogy lakóit Nagykanizsa
ne vonja el, találják meg Zalasárszegen is a nyugodt megélhetés feltételeit.
„Amire büszkék vagyunk": Európa legnagyobb nagyüzemi körtése.
Hagyományos rendezvények: búcsú
Intézmények:
Vállalkozók:
- Szatai László motortekercselő
- Varró Lajos motortekercselő
- Nagy Gábor mezőgazdasági vállalkozó
Fotók:
 |
 |
 |
|