Zalamerenye
lélekszáma: 260 fő

A település története:
1024-ben a területet Szent István a Zalavári apátságnak adományozta. Elnevezésére
írásos forrás1203-ból származik, Merena néven említik, és ekkor a veszprémi
káptalan birtoka volt. Az 1203-az határjárás itt szőlőket említ, három háznép
szolgált halászati joggal. 1333-ban templomot avattak. Ekkoriban a legfőbb jövedelemforrásuk
a bor volt. A török 1548-ban és 1566-ban teljesen elpusztította. Kanizsa elfoglalása
után még rosszabb lett a helyzetük, magas sarcot fizettek a török földesúrnak,
de ugyanakkor szolgáltak időnként a káptalannak is.
Kanizsa visszafoglalása előtt Merenyét felégették. 1690 után lassan jöttek vissza
a lakói. Az ófalu helyét pusztán hagyták, majd szőlővel kezdték betelepíteni.
1727-ben öt malom működött. 1857-ben a határ csaknem fele egyházi nagybirtok
volt. 1925-ben hat osztályos iskola működött. Fejlett volt a háziipar is. 1960-ban
kövezték le a község útját. 1994-ben épült a község faluháza.
Statisztika, a település számokban:
| Lakónépesség, népsűrűség 1990 -ben és 1997-ben | |||||
| Terület | Lakónépes- | Népsűrűség | Lakónépes- | Népsűrűség | |
| km2 | ség 1990 | fő/km2 | ség 1997 | fő/km2 | |
| 19,99 | 303 | 21,6 | 250 | 17,8 | |
A munkanélküliségi arány alakulása 1994 és 1997 között
(munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív 18-54 éves női és 18-59 éves férfi
állandó népességen belül)
| Munka-nélküliek száma 1994 | Aktív korú népesség | Munka- nélküliek aránya % |
Munka-nélküliek száma 1997 |
Aktív korú népesség | Munka-nélküliek aránya % |
| 15 | 143 | 10,5 | 16 | 146 | 11,0 |
| Lakóhelyen foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottak arányában | |||
| Munkaképes korú népesség (fő) |
Helyben foglalkoztatottak száma (fő) |
Helyben foglalkoztatottak aránya (%) |
|
| 153 | 5 | 3 | |
| Szántóterületek átlagos AK értéke | |||
| AK | Szántóterület (ha) | Átlag AK | |
| 6x624 | 359 | 18,45 | |
| Termőterület megoszlása művelési ágak szerint ha-ban | |||||||||
| Szántó | Kert | Gyümölcsös | Szőlő | Rét | Legelő | Erdő | Kivett | Összesen | Átlag (ha) |
| 371 | 9 | 17 | 24 | 110 | 45 | 741 | 82 | 1399 | 1,36 |
Látnivalók a településen:
A falu feletti dombon, nagyon szép természeti környezetben áll a műemlék jellegű,
- Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt - római katolikus templom. A
tornyon látható felirat szerint 1760-ban építették, barokk stílusban. Szószéke
szintén barokk, hangvetőjén szoborcsoporttal.
A Polgármesteri Hivatal előtt áll a két világháború áldozatainak emlékműve.
2001 júliusában lett felavatva a millenniumi park- és emlékoszlop, mely a kultúrház
mellett lévő területen található.
Szerb akácos, melyet az első világháború alatt szerb hadifoglyok ültettek.
Hagyományos rendezvények: minden évben megrendezésre kerül a falunap, idősek
napja.
A helyi vöröskeresztes alapszervezet minden évben többszöri alkalommal véradást
szervez, gyermeknapot, mikulásünnepséget tart.
Intézmények:
Vállalkozók:
A községben négy fő vállalkozó van:
Ruzsa Győző, kőműves
Horváth Ottó, festő mester
Budai Ferenc, fakitermelő
Megál László, vendéglátó-ipari vállalkozó
Fotók:
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |