Zalamerenye

lélekszáma: 260 fő

 

A település története:

1024-ben a területet Szent István a Zalavári apátságnak adományozta. Elnevezésére írásos forrás1203-ból származik, Merena néven említik, és ekkor a veszprémi káptalan birtoka volt. Az 1203-az határjárás itt szőlőket említ, három háznép szolgált halászati joggal. 1333-ban templomot avattak. Ekkoriban a legfőbb jövedelemforrásuk a bor volt. A török 1548-ban és 1566-ban teljesen elpusztította. Kanizsa elfoglalása után még rosszabb lett a helyzetük, magas sarcot fizettek a török földesúrnak, de ugyanakkor szolgáltak időnként a káptalannak is.

Kanizsa visszafoglalása előtt Merenyét felégették. 1690 után lassan jöttek vissza a lakói. Az ófalu helyét pusztán hagyták, majd szőlővel kezdték betelepíteni. 1727-ben öt malom működött. 1857-ben a határ csaknem fele egyházi nagybirtok volt. 1925-ben hat osztályos iskola működött. Fejlett volt a háziipar is. 1960-ban kövezték le a község útját. 1994-ben épült a község faluháza.


Statisztika, a település számokban:

Lakónépesség, népsűrűség 1990 -ben és 1997-ben
  Terület Lakónépes- Népsűrűség Lakónépes- Népsűrűség
km2 ség 1990 fő/km2 ség 1997 fő/km2
19,99 303 21,6 250 17,8


A munkanélküliségi arány alakulása 1994 és 1997 között
(munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív 18-54 éves női és 18-59 éves férfi állandó népességen belül)

Munka-nélküliek száma 1994 Aktív korú népesség Munka-
nélküliek aránya %
Munka-nélküliek száma
1997
Aktív korú népesség Munka-nélküliek aránya %
15 143 10,5 16 146 11,0

 

Lakóhelyen foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottak arányában
  Munkaképes korú
népesség (fő)
Helyben
foglalkoztatottak
száma (fő)
Helyben
foglalkoztatottak
aránya (%)
153 5 3

 

Szántóterületek átlagos AK értéke
  AK Szántóterület (ha) Átlag AK
6x624 359 18,45


Termőterület megoszlása művelési ágak szerint ha-ban
Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Rét Legelő Erdő Kivett Összesen Átlag (ha)
371 9 17 24 110 45 741 82 1399 1,36


Látnivalók a településen:

A falu feletti dombon, nagyon szép természeti környezetben áll a műemlék jellegű, - Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt - római katolikus templom. A tornyon látható felirat szerint 1760-ban építették, barokk stílusban. Szószéke szintén barokk, hangvetőjén szoborcsoporttal.

A Polgármesteri Hivatal előtt áll a két világháború áldozatainak emlékműve. 2001 júliusában lett felavatva a millenniumi park- és emlékoszlop, mely a kultúrház mellett lévő területen található.

Szerb akácos, melyet az első világháború alatt szerb hadifoglyok ültettek.

Hagyományos rendezvények: minden évben megrendezésre kerül a falunap, idősek napja.

A helyi vöröskeresztes alapszervezet minden évben többszöri alkalommal véradást szervez, gyermeknapot, mikulásünnepséget tart.


Intézmények:


Társadalmi szervezetek:

1998 óta működi polgárőr egyesület, melynek vezetője Halász
Sándor
A vöröskereszt helyi alapszervezetének titkára Bodor Johanna.


Vállalkozók:
A községben négy fő vállalkozó van:

Ruzsa Győző, kőműves
Horváth Ottó, festő mester
Budai Ferenc, fakitermelő
Megál László, vendéglátó-ipari vállalkozó

Fotók: