Pat

lélekszáma: 242 fő

 

A település története:

Zala megye délkeleti részén, Nagykanizsától 26 km-re fekvő kis község. A közigazgatási határok átrendezésekor, 1950-ben kapcsolták Somogy megyétől Zalához.

A község neve először a pápai tizedjegyzékben fordul elő 1332-ben Potoch alakban. A XV. században a Kanizsai család birtoka, de 1445-46 ban eladták várnagyuknak, Bakonoki Török Lászlónak, aki aztán felvette a Pati előnevet.1486-ban Mátyás király elvette a birtokot, és a Tolnai Bornemissza János alkincstárnoknak adományozta, aki azonban a királynál kegyelmet eszközölt ki Török László részére, és a föld egy részér visszaadta. A török jelenléte megpecsételte a település sorsát. Betelepülése után 1776-ban Vrancsics Pál ezredes és Tahy Imre birtoka. 1832-ben gróf Festetics Miklós és Imre, valamint Zichy Károly is tulajdonos. 1863-ban evangélikus templomot építettek a község lakói. A századfordulón 300 római katolikus, 285 evangélikus és 10 református élt itt. Egy-egy római katolikus és evangélikus iskolája volt. A gyermeklétszám csökkenés miatt 1976-ban megszűnt az iskola. 1988-ban építették fel az evangélikus egyház tulajdonában lévő kultúrházat, majd 1997-ben községi művelődési ház épült. 1995-ben faluház létesült. Az evangélikus templomot 1988-ban renoválták. 1998-ban új imaház épült, 2000-ben harangot szenteltek. 1990-ben sportpálya készült öltözővel.

A település mellett mintegy 14 kilométer hosszú halastó - rendszer húzódik, Északról és Nyugatról mintegy 160 hektár erdő övezi, amely a tiszta levegőt biztosítja. A szántóterületeken termelt növények csak a település élelmiszerellátását fedezik. 110 lakóház van a faluban, ebből 32 külföldi állampolgár tulajdona. Pat község szándéka, hogy Zalakaros meghatározó háttértelepülésévé váljon. A gyógyfürdőre érkező turisták kirándulhatnak a halastavakhoz, a gyönyörű természeti környezet elvarázsolja az odalátogatót. A nagy vízfelületen számos madárfaj - hattyú, kócsag, gém, vadliba, vadkacsa, gólya, kárókatona, parti fecske - él. Pat közvetlen közelében egy forrás vize táplálja a Kis-tavat, amely ugyancsak kellemes kirándulóhely.

Az elmúlt időszakban sokat javult az összeköttetés a környező településekkel, így mind Nagykanizsa-Zalakaros felé, mind Somogy megye felé könnyen el lehet jutni. Rendszeres autóbusz járatok is segítik a kapcsolattartást. A közeljövőben a szennyvíz probléma rendezését és a gáz bevezetését tervezik.

A településen vendégszerető emberek élnek. A betelepült külföldiekkel jó a kapcsolat, közösen vesznek részt a kulturális rendezvényeken, falunapon, stb. Szüreti bál, az énekkar fellépései, zenekari előadások színesítik a település életét.


Statisztika, a település számokban:

Lakónépesség, népsűrűség 1990 -ben és 1997-ben
  Terület Lakónépes- Népsűrűség Lakónépes- Népsűrűség
km2 ség 1990 fő/km2 ség 1997 fő/km2
8,33 291 34,9 251 30,1

A munkanélküliségi arány alakulása 1994 és 1997 között
(munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív 18-54 éves női és 18-59 éves férfi állandó népességen belül)

Munka-nélküliek száma 1994 Aktív korú népesség Munka-
nélküliek aránya %
Munka-nélküliek száma
1997
Aktív korú népesség Munka-nélküliek aránya %
20 144 13,9 21 111 18,9


Lakóhelyen foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottak arányában
  Munkaképes korú
népesség (fő)
Helyben
foglalkoztatottak
száma (fő)
Helyben
foglalkoztatottak
aránya (%)
124 2 2


Szántóterületek átlagos AK értéke
  AK Szántóterület (ha) Átlag AK
3 982 326 12,2


Termőterület megoszlása művelési ágak szerint ha-ban
Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Rét Legelő Erdő Kivett Összesen Átlag (ha)
327 - 2 4 68 60 281 91 833 1,52

Látnivalók a településen:

Faluház
Millenniumi emlékpark és Emlékmű
Felújított evangélikus templom
Új katolikus templom
I. világháborús emlékmű kétlépcsős talapzaton
Halastavak


Hagyományos rendezvények: Evangélikus ifjúsági tábor júliusban, 60 gyermek részvételével.


Intézmények:

Társadalmi szervezetek: Községi énekkar

Fotók: