Nagyrada

A település lélekszáma: 582 fő

A település története:

Nagyrada község Zala megye déli részén a Kis-Balaton szomszédságában helyezkedik el. Nagykanizsától 25 km, a megyeszékhelytől, Zalaegerszegtől 50 km a távolsága, és mindössze 10 km-re van a Zalakarosi Gyógyfürdőtől. Legközelebbi vasútállomás a 15 km-re lévő Zalakomáron van.

A régészeti leletek azt igazolják, hogy Pribina-Kocel időszak területe ide húzódott. IX-X. századi temetőt tártak fel. Valószínű továbbra is lakott hely lehetett.

Rada község neve először a zalavári apátság Szent István korabeli (1019) alapító levelében fordul elő. Lakosai az általuk megtermett javakból tizedet fizettek, és művelték az apátság itteni földjeit. Eredetileg Rada szláv személynév. A nagy jelző Kisradától való megkülönböztetésre szolgált. (Rada: 1308, 1326, 1360, 1505)

A községnek 1526-ben már van plébánosa.

1531-ben Nádasdy Tamás 14 portáját írták össze. 1542-ben a zalavári apátságé 12 porta. Az apátság birtoklása idején tovább fejlődött a község. 1568-69-ben 39 hold szántójuk, 200 kapás szőlőjük van, némely erőd is. Megnőtt a jobbágyok és zsellérek száma. Volt ugyan 7 pusztatelek, de ismert a két halászható víz, az egyiken malom is őrölt. Vegyes gyümölcsöskertől is van tudomásuk.

Az 1500-as évekre Rada tekintélyes községgé nőtte ki magát.

1568-ban a település török hódoltsági terület, a falunak bírója és 25 jobbágytelke van. A zsellérek száma 14, az elhagyott telkeké 7.

Rada teljes pusztulása a hosszú török háború idején történt. A zalavári apátság 1596-ban jelentést tesz, hogy a község 3 éve teljesen lakatlan, jóformán csak a templom maradt meg, az is pusztuló állapotban. A határban a szőlők és szántóföldek megműveletlenek. 1599-ben viszont a lakói között öt nemest is találunk.

1655-ben Rohonczy István zalavári apát halála után a birtokot a kincstár vette át. A következő években pusztaként említik a területet. Az 1680-as években a magyar és török földesúrnak egyaránt adózik az újra betelepült helység.

1687 körül Plqauda vezetési császári csapatok égették fel Radát, mivel Kanizsa visszafoglalását készítették elő. Így lakatlan területek lettek a vár körül, amelyek megkönnyítették a sikeres ostromot. 1690 után újra kezd újraéledni a terület. A parasztok házakat építenek, újra kezdik a földeket művelni. Bár a terület nagy része erdős volt. 1700-ban adományként újra a zalavári apátság kapja. 1701-ben a jobbágyok már tiltakoznak a nagy terhek miatt. 12 jobbágynévvel találkozhatunk. Az újabb csapást az 1711-es pestisjárvány okozta, a hét gazdából négy meghalt a fertőző betegségben.

Kevés volt a földjük (1720 körül) azt is kétnyomásos rendszerben művelték meg. A talaj göröngyös, homokos volt. Elegendő legelőjük sem volt a radaiaknak, akárcsak saját szőlőjük. Tűzifával rendelkeztek, csak egymással kereskedtek. A megélhetés minden lehetőségét kihasználták. 1750-ben 12 gazda volt, egy zsellért tartottak számon. Leleményességüket mutatta, hogy 1757-ben Primen István hamuzsírt szállított Stájerországba.

1756-ban Bíró Márton veszprémi püspök jelenti, hogy a település benépesült, az itt élők mind magyarok. A faluban még nincs plébánia, uradalmi és tanítói lakás sem. A községet Zalaapátiból pasztorálták.

Mária Terézia urbáriumának kiadásakor 20 hold szántó volt az egész telek és 8 szekér rét, Szent György napig volt kocsmáltatási joguk, 28 résztelkes és 38 házas zsellért élt a faluban. 1770-ben 218 lelket említettek. Volt egy urasági hamuzsírfőző és földesúri malom a településen.

1771. évi szépszámlálás szerint Nagyradának 308, Kisradának 157 lakója van. A növekedés oka a Bárándról, Esztergályból telepesek bevándorlása.

1771-ben római katolikus iskola működik. Kelemen József elemi fokon tanított 5 diákot. Ő egyben a hegyközségi jegyző is, amiért külön fizetést kapott. Nem volt külön iskolaépület, a tanító szobájában oktatott.

1778-ban 318 főt tartanak nyilván, ez a szám 1782-re 417-re emelkedik, de ekkor már se temploma, sem papja nem volt. A lélekszám az elkövetkezendő időben tovább nő (1802: 427, 1819: 455 és 60 ház, 1828:481, 0842: 479, 1848: 582 fő) A forradalom és szabadságharc évében az iskolában magyar nyelven folyt a tanítás, volt segédtanító is. Télen 64, nyáron 6 tanuló járt oktatásra. 1840-től volt a településen iskola.

1849-ben szembehelyezkedtek az urasággal. Erdeiben felszedték a makkot és eladták, engedély nélkül makkoltattak, a legszebb fákat kivágták. Kihasználták a kaszálókat is. Nem akartak szőlődézsmát fizetni, ezért katonaságot küldtek rájuk.

A kiegyezés után élte a település a megszokott életét. A lakosság fő foglalkozása a földművelés és állattenyésztés, de csaknem valamennyien rákényszerültek arra, hogy népes családjuk számára más jövedelemforrás után is nézzenek.

1905-ben a tanulók nagy száma miatt - 1899-ben 153 diák volt - szükségessé vált a 2. tanítói állás betöltése és az iskola kibővítése.

1910-ben az írni-olvasni tudók száma 670 fő. 1925-ben római katolikus népiskola van a faluban, két tanteremben két tanító oktat. Tíz év múlva már 741-en vannak az írás és olvasás birtokában.

Ugyanezen évben a nagy birtoktestek a következők: Községi Legeltetési Társulat 416 kh, Pannonhalmi Szent Benedek rend, Győrszentmárton 576 hold, a további 242 gazdaságnak 2206, A zalavári apátságnak a határban 972 hold földje van. Így érthető, hogy sokan mentek el aratónak, részes kukoricaművelést és krumplikapálást vállaltak. Több banda ment el hat hónapra munkára Somogy megyébe. Mindig volt rideg gulyájuk, és jelentős volt a sertéstartás is. A gazdák nagy részének volt egy kis szőlője, de nem termeltek olyan jó bort, mint a közeli településeken.

Jelentős volt a halászat is. Leginkább a közeli Zalára jártak hálóval, varsával, emelővel.

Szociológiai jellemzők

1945-től a népesség alakulása Nagyradán is az általános tendenciát mutatja. 1949-ben 198 háznak 956 lakosa volt (1960: 886, 1970: 846) A jelen évben 232 lakásban (ebből 2 önkormányzati) 591-en élnek. A népesség kis mértékben, de folyamatosan csökken, elsősorban ez elöregedés miatt. Az elköltözési folyamat napjainkra már nem jellemző. Az elmúlt 10 évben 12 új ház készült el, melyet általában fiatal házasok építettek.

A nyolcosztályos népiskola felállítása az 1940 évi 20. tv. szerint Nagyradán is megtörtént.

A következő nagy lépés az új köreti iskola építése, amely 1971-ben kezdődött. Az öt tantermes iskola 1973-ra készül el. A felső tagozatba a helyieken kívül Garabonc, Zalamerenye, Zalakaros és Zalaszabar községekből jártak. 1989-ben új tornaterem épül, melyet az iskolások, óvodások, a falu lakói és a sportkör használ.

1998. szeptemberében Szent István Óvoda és Általános Iskola néven indult meg az oktatás az óvodában 35 gyermekkel, az iskolában pedig 99 tanulóval 1-8 osztályban.

1957-től volt a településen művelődési otthon, melyet 1968-ban bővítettek. Van községi könyvtára is.

A lakosság döntő többsége vallásos, római katolikusok.

A gyönyörű neo gótikus templom 102 éves, felújítására 1988-ban került sor.

1960-ban már volt orvosi rendelés, 1965-ben volt az új orvosi rendelő és lakás építése. Napjainkban heti két alkalommal jön háziorvos rendelni. Gyógyszertár a szomszéd községben van.

1963- kövezett út épült, ez folytatódott 1963-70 között. 1970-ben a tsz. korszerű bekötőutat kapott. 1945-től autóbuszjáratok kötik össze falut más településekkel.

198-59-ben történt meg a község villamosítása. A lakások 99 %-a vezetékes ivóvízzel ellátott, már 1972-ben törpevízmű jött létre. A vezetékes gázzal ellátott lakások száma 80 % körüli, 1994-től valósult meg ez a program. A települést bekapcsolták a telefon rendszerve, a lakások 90 %-ban szól a telefon. A kábeltelevízió a lakások 90 %- ban nézhető. A szervezett szemétszállítás 1990-től megoldott, a zsákos rendszert 1997. július 1-től a kukás váltotta fel. Megoldott a szilárd és folyékony kommunális hulladék gyűjtése, elhelyezése, elszállítása.

A falu lakói főként mezőgazdasággal foglalkoznak. Jelentős a szőlőtermelés és borfeldolgozás is, de egyre nehezebb az értékesítés. 1945-ben elsősorban a zalavári apátság 972 hold földjét vették el, 154-en 645 katasztrális hold földet kaptak. A községi tartalékalapból 49 igénylő 800 négyszögölt 5 kh-ig jutott területhez. 1959-ben alakult a Thury György Tsz. 269 fővel. 1966-ban beolvadt a Garabonc - Kisrada Kossuth tsz. is. 1993-ban három részére szakadt. Az anyaszövetkezet jelenleg Thury György Egyéni Gazdálkodók Szövetkezet néven működik. Három község területén gazdálkodik, jelenleg 27 fővel.

A termelőszövetkezet keretén belül 1962 és 1968 között nagyüzemi szőlőtelepítés volt. 1964-65-ben és 1967-68-ban korszerű tehénistállók épületek. 197-68-ban gépműhellyel gazdagodott a falu, 1969-ben téesz irodaház létesült. 1972-ben konfekció és dobozoló üzem adott a lakosságnak munkalehetőséget és kereseti forrást. A község gazdasági fejlődését jól szolgálta a belterületi vízrendezés.

Jelenleg 23 egyéni vállalkozó, 4 kereskedelmi tevékenységet foglalkoztató egység van Nagyradán. Három élelmiszer és egy italbolt van a faluban, és a szőlőhegyen üzemel a Hegyi Csárda elnevezésű vendéglátó egység.

Az idegenforgalom még nem jelentős a községben, de a Kis-Balaton környékének további alakításával, Zalakaros közelségével a fejlődés lehetősége adott.

A falu méltón gondol hőseire az 1934-ben állított I. világháborús emlékművel, valamint az iskola udvarán a 31 áldozatra emlékező II. világháborús emlékművel. Nagyrada híres fafaragója Perczel János.

Településfejlesztési tervükben a csatornahálózat kiépítése szerepel első helyen.

Nagyrada földrajz fekvése lehetőséget ad arra, hogy a népesség csökkenése megálljon, a munkanélküliség eltűnjön a faluban az idegenforgalommal összefüggésben. Szükséges a helyi összefogás, melyre jó példa, hogy 1996-97 évben teljesen újjáépítették a falu központját. Az új utak, a vízelvezetés megoldása új arculatot adott a falunak.

Statisztika, a település számokban:

A munkanélküliségi arány alakulása 1994 és 1997 között
(munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív 18-54 éves női és 18-59 éves férfi állandó népességen belül)

Intézmények:

• Önkormányzat:
  Nagyrada Község Önkormányzata
  8746 Nagyrada, Petőfi u. 6
  Telefon: 93/ 389-301
  Polgármester: Kiss János,
  Alpolgármestere: Szalay Albert,
  Képviselők: Adorján László,
  Anda Zoltán,
  Bognár Lászlóné,
  Iker Elemér,
  Szalai Viktor,
  Szittár József.
  Körjegyző: László Árpád
  
  2000. január 01.-től Garabonc községgel Körjegyzőségi Hivatal működik.
  
  
• Oktatás:
  Az önkormányzat 2001. szeptemberétől 1-4 osztályos általános iskolát, és óvodát tart fenn.
  Az intézmény neve, címe: Szent István Óvoda és Általános Iskola Nagyrada, Kossuth út 51. (Telefon: 93/389-305), vezetője Goórné Szabó Erzsébet.
  
  
• Egészségügy:
  A községben van orvosi rendelő, ahol heti két alkalommal rendel a háziorvos akinek székhelye a szomszédos, 4 km-re lévő Garabonc községben van. Legközelebbi gyógyszertár és a körzet fogászati rendelője a másik irányban szomszédos Zalaszabar községben található, melynek távolsága 3 km.
  A faluban működik postahivatal, nyitva tartása 8,00 - 12,00-ig tart.
  Római Katolikus Plébánia Nagyrada Kossuth u. 49. szám alatt található, plébános Pék Pál.
  A község külterületi szántóinak művelését részben a helyi „Thury György" EGSZ termelőszövetkezet végzi, ahol 27 főt foglalkoztatnak.