Miháld

lélekszáma: 866 fő

 

A település története:

A község első első írásos említése 1121-ből való, az almádi monostor alapító levelében. A segesdi főesperességhez tartozott 1240-ben, ezt megerősíti az 1317-es pápai tizedjegyzék is. Ekkor már önálló plébániája van községünknek. Később a Kanizsai család birtoka lett, majd 1535-1550-ig Nádasdy Tamás a földesura.

Az 1532-es török hadjárat megpecsételte Miháld sorsát, már nem szerepel a 20 lakost meghaladó települések között, és az 1555-ös összeíráskor egyetlen jobbágytelket jegyeztek be. Időközben pestis is pusztított a környéken. 1597-ben a község teljesen elnéptelenedik. A török uralom megszűnése után az erdőkbe menekült lakosság visszatelepül, és újból elkezdődik a község építése. A lakosság létszáma növekszik.

Az 1784-85-ös összeírás már 70 házat, 91 családot, egy-egy papot, nemest, mesterembert regisztrált. A lakosság lélekszáma akkor 482 fő volt.

A templomot 17760-ban kezdi építeni Inkey Gáspár földbirtokos, de csak a főhajó készül el, a két oldalhajót 1835 építik és szentelik fel.

Az 1848-as események lelkesítőleg hatnak az itt élőkre is, hisz 1848 május 28-án 85 fő jelentkezett nemzetőrnek. Később a parasztság földreformot sürgetett és a nagyatádi féle földosztás 30 kh-at és 52 házhelyet biztosított Miháld lakóinak. Ez a gondot nem oldotta meg, hisz a lakosság száma ekkor már 1433 fő volt. A község két tantermes katolikus iskolájában 2 tanító oktatott, a gyermekszám 170 fő körül mozgott.

A község lakossága földművelésből élt, kalászosokat, szőlőt termeltek. Sok embernek az erdő adott munkát és megélhetést. A két világháború között élénk egyleti élet volt, rendszeresek voltak a szakmai tanfolyamok, igen nagy népszerűségnek örvendett az „ezüstkalászos" gazdatanfolyam.

1945 után a község lassú, majd egyre erőteljesebb fejlődésnek indul.
1954-ben új iskola épül, mely 1967-ben új épülettel bővül, a tanulói létszám 224 fő.
1957-ben elkezdik a kultúrotthon építését
1960-ban villanyt kap a község
1968-ban a szilárd burkolatú út építés befejeződik
1974-ben megépül az 50 gyermek elhelyezésére alkalmas óvoda
1979-től vezetékes ivóvíz van a településen
1993-ban megépült a gyógyszertár
1994-ben korszerű telefonhálózat létesült
1997-ben vezetékes PB gáz szolgáltatás indult

jelenleg a kultúrotthon teljes felújítása és egy hozzá kapcsolódó korszerű szociális blokk kialakítása van folyamatban. A község határában lévő termálkút megnyitásával fürdő és pihenőövezetet alakítanak ki.


Statisztika, a település számokban:

Lakónépesség, népsűrűség 1990 -ben és 1997-ben
  Terület Lakónépes- Népsűrűség Lakónépes- Népsűrűség
km2 ség 1990 fő/km2 ség 1997 fő/km2
21,64 956 44,2 866 40,0


A munkanélküliségi arány alakulása 1994 és 1997 között
(munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív 18-54 éves női és 18-59 éves férfi állandó népességen belül)

Munka-nélküliek száma 1994 Aktív korú népesség Munka-
nélküliek aránya %
Munka-nélküliek száma
1997
Aktív korú népesség Munka-nélküliek aránya %
63 486 13,0 68 482 14,1

 

Lakóhelyen foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottak arányában
  Munkaképes korú
népesség (fő)
Helyben
foglalkoztatottak
száma (fő)
Helyben
foglalkoztatottak
aránya (%)
524 70 13

 

Szántóterületek átlagos AK értéke
  AK Szántóterület (ha) Átlag AK
14x137 770 18,4



Termőterület megoszlása művelési ágak szerint ha-ban
Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Rét Legelő Erdő Kivett Összesen Átlag (ha)
893 27 42 52 307 108 513 222 2164 1,1


Látnivalók a településen:

A település büszkesége az 1760-ban épült barokk stílusú műemlék római katolikus templom, a benne található freskókkal, szobrokkal. Különösen értékes a barokk stílusú szószéke.

A helybelieknek és környékbelieknek kedvelt kirándulóhelye a község közvetlen közelében található horgásztó és szabadidő központ mely lehetőséget ad sportolásra, szórakozásra, pihenésre.

A község központjában található a művelődési ház több mint tízezer kötetes könyvtárral. Az épület mögött található a sportpálya, két kézilabda és egy röplabda pálya.

A községet körülölelő szőlőhegyről szép kilátás nyílik a községre és a környékére. A szőlőhegyen jó bor várja az érdeklődő kirándulókat. Büszkék vagyunk a 104 éves tűzoltó-egyesületünk eredményeire, a „Talentum" népművészeti iskola által működtetett néptánccsoportjaink, a hagyományőrzés terén elért nagyszerű eredményeire.


Hagyományos rendezvények:

A hagyományok a község lakossága és az idelátogatók számára pünkösdkor, a falunapon kerülnek több csoportban bemutatásra. A fiatalok a „pünkösdölő" bemutatása után népi táncokkal szórakoztatják a közönséget.

A falunap rendezvényei közé tartozik a horgásztónál megtartott horgászverseny, röplabda, és kispályás labdarúgó-mérkőzés is.

Hagyományos rendezvény minden év szeptemberében a búcsú.


Intézmények:


Társadalmi szervezetek:

Sportegyesület, Miháld, Fő u.8
elnök: Kardos József
Tűzoltó Egyesület, Miháld, Ady u. 11.
parancsnoka: Bognár László
Horgászegyesület, Miháld Ady u.
elnök: Halász Lajos
Vegyes Ipartársulat, Miháld, Fő u 8.
elnök: Józsa Miklós
„Alapítvány a Miháldi ÁMK Fejlesztéséért"
kuratórium elnöke: Gönczné Bognár Ibolya

Fotók: