Balatonmagyaród
lélekszáma: 542 fő
A település története:
A név eredete feltehetően a települést övező mogyoróbokrokra vezethető vissza.
1308-ban Mogoród, 1327-ben Mogoroth, 1370-ben Magyaród. 1972-től Balatonmagyaród
néven szerepel.
Alig több mint száz esztendeje a községet már körülvette a Balaton.
A XIV. század elején már kőtemploma és a Zalán átívelő hídja volt (vám, hídpénz).
Ekkor Ugadi Csebig mester, majd utódai birtoka. 1470 körül Szentgyörgyvárával
együtt a Báthory családé lett. 1531-ben 11 birtokos által lakott porta volt.
Ezen kívül 8 szegény és két szabados élt e helyen. Báthory György volt a birtokos.
1532-ben a kőszeg sikertelen ostromától visszatérő török sereg itt kelt át.
A föld egy része nehezen megművelhető volt a Kis-Balaton és a Zala folyó áradásai
miatt. 1740-ben 27 család közül 18 örökös jobbágy, 9 jövevény volt. Volt egy
juhászház akollal, melyben 150 uradalmi juhot tartottak. Rendelkeztek halászvízzel,
ezért az uraságnak évi 1 forintot kellett fizetni. 1739-ben fatemplomot építettek,
ami 1782-re elpusztult. 1830-tól új talajművelési rendszer alakult ki. A háromnyomásos
gazdálkodás hatására megnövekedett a termés. A feleslegessé vált termést a piacon
értékesítették. A jobbágyság anyagi gondjai múlandóban voltak. Ezt kihasználva
az úriszék megnövelte a jobbágyterheket. Tiltakozásul Magyaród lakói a királynőhöz
fordultak. Mária Terézia a panaszt jogosnak találta, így 1746-ban felfüggesztette
az úriszék rendeleteit.
Az első katolikus iskolamester 1725-ben jelenik meg a faluban. 1848-ig a tanítványok
száma nagyon alacsony. 1848 után kb. 70 gyerek járt az elemi iskolába (a mezőgazdasági
munkák befejeztével, a következő tavaszig). Ebből a korból maradt fenn a legtöbb
szokás és hiedelem. A század elején még sok farkas volt a Kis-Balaton nádtengerében.
Kemény télben előfordult, hogy támadták a jószágot a pajtánál. Tavasztól őszig
a nyájak kint legeltek a Kis-Balaton mentén, a réteken. Magas vízállású években
a víz elöntötte a réteket is, ilyenkor nyomorúság köszöntött a lakosságra. A
Kis-Balatoni változás, az újra történő elárasztás kedvezően hatott Balatonmagyaród
helyzetére. A település közigazgatási területe a Balatonfelvidéki Nemzeti Park
része. Kiváló és nagyon szép kiránduló központ a Kányavári - sziget.
Statisztika, a település számokban:
| Balatonmagyaród területe, lakónépessége, népsűrűsége 1990 -ben és 1997-ben | ||||||
| Terület | Lakónépes- |
Népsűrűség | Lakónépes- |
Népsűrűség | Ten- | |
| km2 | ség 1990 | fő/km2 | ség1997 | fő/km2 | dencia | |
| 31,53 | 666 | 21,1 | 539 | 17,0 | -1 | |
| Munka-nélküliek száma 1994 | Aktív korú népesség | Munka- nélküliek aránya % |
Munka-nélküliek száma 1997 |
Aktív korú népesség | Munka-nélküliek aránya % |
| 20 | 277 | 7,2 | 24 | 266 | 9,0 |
| Lakóhelyen foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottak arányában | |||
| Munkaképes korú népesség (fő) |
Helyben foglalkoztatottak száma (fő) |
Helyben foglalkoztatottak aránya (%) |
|
| 284 | 65 | 23 | |
| Szántóterületek átlagos AK értéke | |||
| AK | Szántóterület ha |
Átlag AK | |
| 21X550 | 930 | 23,17 | |
| Termőterület megoszlása művelési ágak szerint ha-ban | ||||||||||
| Szántó | Kert | Gyümölcsös | Szőlő | Rét | Legelő | Erdő | Kivett | Összesen | Átlag (ha) | |
| 942 | - | - | - | 125 | 19 | 113 | 1954 | 3153 | 5,47 | |
Látnivalók a településen: Kányavári - sziget
Hagyományos rendezvények:
Társadalmi szervezetek:
Civil szervezetek:
 |
|
 |
 |
 |